Édes és omlós tészta gyönyörű, mélyvörös, csorduló töltelékkel - linzertortát sütöttünk

Az egyik legrégebb óta létező tortaféle receptje következik, amit ma is ismer mindenki, legfeljebb más formában. Lássuk, milyen volt 200 évvel ezelőtt!

Morzsolt linzertorta

Egy deszkára tegyél egy fél font lisztet, ugyanannyi vajat, egy negyedfont hámozott, darált mandulát, egy negyedfont porcukrot, egy citrom reszelt héját, ezt mind morzsold egybe; 3 tojássárgáját és 2 egész tojást egy fél citrom levét add hozzá a keverékhez; oszd két részre, az egyik rész egy kicsit nagyobb legyen, ezt ujjnyi vastagra lapítva tölts ki egy formát, tégy bele lekvárt, és a többi tésztából készült csíkokat rakd rá. Kend meg vízzel, cukrozd meg és süsd szépre.

Az adagon itt nem változtattunk, csak átváltottuk a régi mértékegységeket újakra.

Hozzávalók

25 dkg liszt

25 dkg vaj

12 dkg darált mandula

12 dkg porcukor

1 citrom

5 tojás

gyümölcslekvár / jam ízlés szerint, célszerű fanyarabb ízűt választani

gyümölcs

A cukor istenien rákaramellizálódik a rácsokra

A lisztet és a porcukrot egy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a mandulát és a citrom lereszelt héját, és összedolgozzuk a vajjal. Hozzáadjuk a citromlevet, a három tojás sárgáját és a két tojást. Alaposan összegyúrjuk, amíg tömör, de rugalmas tésztává áll össze. A tésztát osszuk két részre, nagyjából 1/3 - 2/3 arányban, és a nagyobbik részt lapítsuk bele egy vajjal kikent lapos tortaformába vagy pitesütő tálba, úgy, hogy pereme is legyen.

Az így kialakított tésztabölcsőt töltsük meg lekvárral. Tehetünk bele egyéb gyümölcsöt is. (Mi szilva- és málnalekvárt tettünk bele, és egy jó adag ribizlit - saját kertből, fagyasztva.)

A maradék tésztából sodorjunk hurkákat, és rácsosan fedjük be velük a süteményt. A tetejét szórjuk meg kristálycukorral. 180 fokra előmelegített sütőben nagyjából fél óra alatt megsül.

Elkészítési idő: sütéssel együtt bő egy óra

Nehézségi fok: 5/2 ha jól sikerül a tészta (már miért ne sikerülne jól?), gyerekjáték

Tipp:

A méregdrága mandula helyett használhatunk diót is. Mi most vegyesen alkalmaztuk a kettőt, mivel mandulát 10 dkg-os csomagolásban tudtunk venni, és kellett még pár dekányi "kiegészítés".

A töltelék alá szórhatunk zsemlemorzsát vagy darált kekszet, hogy ne ázzon át a tészta - már aki nem szeretné.

Hát nem gyönyörű? Ez már bűn!

Értékelések:

Ádám: 5/5 A tökéletességnek, nem hogy a határát súrolja, maga a tökéletesség ez a sütemény, ízek, illatok, minden tökéletes harmóniában volt egymással. Csak ajánlani tudom mindenkinek kipróbálásra! (Vigyázat: függőséget okozhat!:)

Melinda: 5/4 Az íze fenséges, viszont az állaga már kevésbé sikeredett, érdemes olyan gyümölcsökkel próbálkozni, melyek nem eresztenek annyi levet, illetve használható a töltelék alá egy kis zsemlemorzsa vagy darált keksz.

Szilvi: 5/5* Ádámmal egyetértésben kijelenthetem, hogy ez a sütemény így tökéletes, ahogy van. Nyilván a ribizli leve áztatta el kissé a tésztát, ami így szaftosabb, zamatosabb lett, a kicsorduló, mélyvörös gyümölcs látványa pedig egész egyszerűen szemet gyönyörködtető!

Pártatlan Ítészünk (aki ezúttal Kiss-Lukács Balázs volt): 5/4 Finom, de a ribizli miatt túlságosan savanykás lett.

Összesítve az eredmény egy erős 4,5 - többet is megérdemelne, de ahogy Melinda mondta, kinek a pap, kinek a papné. Ahhoz, hogy ki-ki eldöntse, mit is gondol erről a süteményről, csak azt tudjuk javasolni: tessék kipróbálni!

Ramequins à la Roi tejszínes mártással - mert a böjt a királyokra is vonatkozik

Egy könnyű, kifinomult francia étel à la Roi, avagy királyi módra.



Még mielőtt belevágnánk fejszénket a feladatba, pár szó a ramequins-ről, amely a magyar helyesírás történetébe ramekinként vonult be - már ha hihetünk az internetes főzőoldalak bűnnel teli bugyrainak (ugyanis létezik ebből édes, csokis... hmm...)


A ramekin manapság az a kis porcelántálka, amit nemes egyszerűséggel szuflétálkának is neveznek, mivel leginkább felfújtak (szuflék) és créme brullée-jellegű édességek készítéséhez használják, valamint a mi királyi ramekinünk megsütésére is. Ez az étel nem felfújt, mivel nem tartalmaz felvert tojásfehérjét, mégis felfújódik, mint a képviselőfánk. A tésztája is ahhoz hasonlóan, felfőzéssel készül.

Ramekin tálkák

Utolsó megjegyzés, mielőtt érkezne a recept: egyikünknek sincsenek ilyen tálkái, talán hamarosan beszerzünk párat, most a muffinsütő formát használtuk.


És most, jöjjenek az eredeti receptek, egyenesen 1792-ből:

Ramequins à la Roi

Harminc lat bort és harminc lat vajat egyszer főzz fel, aztán adj hozzá 28 lat lisztet és keverd a tűz fölött addig, amíg egy sűrűbb keveréket kapsz, ami elválik az edénytől, aztán hagyd kihűlni; ekkor 14 tojást keverj hozzá, 8 lat reszelt parmezánsajtot, némi reszelt citromhéjat és szerecsendiót. Papírból készíts kis tálkákat, tölts meg őket a masszával, és úgy negyed óra alatt süsd meg, ne túl nagy lángon.

Tejszínes szósz

Gyúrj össze egy jó darab vajat finomra vágott petrezselyemmel és némi liszttel, önts rá tejszínt (szükség esetén megfelelő a jóféle tej is), főzd fel együtt, és a tűz fölött keverj bele néhány tojássárgáját és némi őrölt szerecsendiót.

A ramekin esetében kb. harmadoltuk a hozzávalók mennyiségét, mivel őrületes adagokat ír elő. Így születtek meg az alábbi receptek:

Ramekin à la Roi

Hozzávalók:

2 dl száraz fehérbor

18 dkg vaj

16 dkg liszt

4 tojás

5 dkg parmezán reszelve

fél citrom reszelt héja

1 teáskanálnyi szerecsendió

A bort egy lábasba töltjük és a vajjal együtt lassú tűzön felforraljuk. Amikor gyöngyözni kezd, levesszük a lángról, és folyamatos kevergetés mellett apránként hozzáadjuk a lisztet. Célszerű habverővel, gyorsan keverni, hogy elkerüljük a csomósodást. Amikor a massza annyira összeáll, hogy könnyen elválik az edény falától, tegyük félre, és hagyjuk kihűlni. Amikor lehűlt, egyesével keverjük hozzá a tojásokat, majd adjuk hozzá a parmezánt, a citromhéjat és a szerecsendiót. Habár az eredeti recept nem említi a sót, egy csipet sosem árt.
A tálkákat - vagy esetünkben a muffinformákat - kenjük ki vajjal, kanállal osszuk szét a masszát (éppen csak a pereméig legyen tele a forma!), és 180 fokra előmelegített sütőben süssük meg. 15-20 perc kell neki, nem lesz aranybarna, hanem egészen világos marad.

Elkészítési idő: a massza lehűlési idejét is beleszámítva legalább másfél óra
Nehézségi fok: 5/3 Az ilyen felfőzős tésztákkal mindig óvatosnak kell lenni, és ne nyitogassuk rá a sütő ajtaját!

Eredmény: önmagában kissé íztelen, de kis mennyiségben is laktató étel. Utóbbi tulajdonságát a sok vajnak és a sajtból származó zsiradékoknak köszönheti.

A készülő mártás, háttérben a szintén készülő levessel (lásd eggyel korábbi bejegyzés)

A mártás

Hozzávalók:

5 dkg vaj

egy maréknyi petrezselyem(zöld)

1-2 ek. liszt

3 dl főzőtejszín

2 tojás sárgája

1 kávéskanálnyi szerecsendió

A vajat az apróra vágott petrezselyemmel együtt tegyük kis lángra, hagyjuk a vajat felolvadni, de csak nagyon rövid ideig hagyjuk rajta párolódni a zöldet. Szórjuk meg liszttel, majd folyamatos kevergetés mellett öntsük fel a tojássárgákkal elkevert főzőtejszínnel. A szerecsendió mellé ide is elkél egy csipet só, sőt, egy pici borsot is tehetünk bele.

Elkészítési idő: 30 perc (aprítással együtt)
Nehézségi fok: 5/1 könnyű

Eredmény: sűrű, kellemesen lágy ízű mártás

Tipp:

Még legalább kétféle fűszert a ramekinbe!

Értékelések:

Ádám: 5/3 A főételnek önmagában nem különnösebben fogott meg, leginkább egy íztelen francia süteményre emlékeztetett. Az öntet sokat dob rajta, azzal együtt fogyasztva egész jó íze lett.

Melinda: 5/3 Ez már kevésbé felel meg az ízlésünknek, legalábbis Magyarországon, az öntet viszont finom volt.

Szilvi: 5/3,5 Azt vártam, hogy a sajt íze erősebben megjelenik majd, ehhez képest eléggé jellegtelennek bizonyult. Ki lehetett érezni a bor zamatát, de ez nem tette különlegesebbé. A mártással jobb volt, de ha még egyszer készítenék ilyet, még pár fajta fűszerrel rásegítenék az összhatásra!

Pártatlan Ítészünk (aki ezúttal Kiss-Lukács Balázs volt): 5/5 Nagyon ízlett, a mártás és a tészta jól kiegészítették egymást.


A fogadtatás tehát vegyes volt, ám inkább a kevésbé jó felé mutat, az átlaga 3,62 - amire egy vajszívű tanár talán adna egy 3/4-et.
Mégis, mivel az alap nem volt rossz, merjük ajánlani az elkészítését, plusz fűszerekkel.

Zöldfűszeres krémleves

Nagyböjt első péntekére húsmentes menüvel készültünk. Első lépésként egy zamatos, krémes levest főztünk, igazi tavaszváró ízvilággal.


Mint mindig, jöjjön először az eredeti leírás 1799-ből:

Gyógynövényes / Zöldfűszeres krémleves (Kräutersuppe)

Mosd tisztára a leveshez tartozó növényeket, és vágd őket apróra, aztán olvassz meg egy darab vajat, futtasd meg rajta a növényeket, szórd meg egy kis liszttel, öntsd fel levessel és hagyd felforrni. Ezután 6 vagy 8 tojássárgáját egy kevés tejszínnel és egy jó darab vajjal keverj össze, add hozzá a leveshez, tedd a tűz mellé és keverd folyamatosan, amíg összefő és besűrűsödik, sózd és fűszerezd meg, és adj hozzá pirított zsemleszeleteket. Adhatsz hozzá kappan, csirke, borjú vagy bárány mellehúsát.

És így néz ki manapság:

Hozzávalók 4 személyre

zöldfűszerek ízlés szerint (bővebben kifejtve lásd lejjebb)

5 dkg vaj

1 ek. liszt

zöldségleves (1 liter vízből és 2 kockából készült erőlevest használtunk)

3 tojás sárgája

3 dl főzőtejszín

zsemle vagy kenyér

Aprózódnak a fűszerek

A fűszerereket apróra vágjuk  (mi petrezselyemzöldet, zsályát, kakukkfüvet, oregánót és majorannát használtunk), és a felolvasztott vajon kicsit megfuttatjuk, rászórjuk a lisztet, majd felöntjük a levessel. Hagyjuk kicsit összefőni az ízeket, majd levesszük a tűzről. Amikor kicsit kihűlt, a tojássárgákat elkeverjük a tejszínnel, majd ezzel felöntjük a levest, és addig főzzük, amíg besűrűsödik. Sóval ízesítjük, pirított zsemlekockákkal tálaljuk.

Elkészítési idő: kb. fél óra

Nehézségi fok: 5/1 könnyű

Eredmény: kicsit gyógytea ízű és zöld, de finom, laktató, krémes leves

Pár szó a zöldfűszerekről:

A német Kräuter szó elsősorban gyógynövényt jelent, itt olyan fűszerekről van szó, amelyek gyógyhatásukról is közismertek. Így tél végén különösen jól esik ez a keverék, csupa erő és energia!

Hogy mi számít manapság Kräuter-nek? Például a petrezselyemzöld, a zellerzöld, a metélőpetrezselyem, a metélőhagyma, az oregano, a bazsalikom, a majoranna, a zsálya, a rozmaring, a kakukkfű, a citromfű és a menta. Ezekből ízlés szerint válogathatunk.

Tipp:

Főzőtejszín helyett most főzőkrém névre hallgató dolgot vettünk. Ellenőriztük, tehénből van, nem növényből, szóval abszolút elfogadható, ráadásul jó sűrű, jobban besűríti a levest.

Ami ilyenkor tél végén nagyon hiányzik ebből a levesből (és a kertből), az a metélőhagyma, avagy snidling, habár, ha lett volna, akkor sem fonnyasztjuk bele a levesbe, hanem a végén, apróra vágva megszórjuk vele.

Természetesen házi húslevessel is felönthetjük, csak a böjt kedvéért készítettük teljesen húsmentesre az ételt, ezért használtunk "kockalevest".

Értékelések:

Ádám: 5/5 A leves a színe ellenére nagyon finomra sikerült, már-már meglepően jóra. Enyhe teaillatú aromája van (amit az egyik gyógynövénytől kapott), állaga és íze tökéletes.

Melinda: 5/5 Finom, laktató, teljesen megfelel a mai kor ízlésvilágának is.

Szilvi: 5/5 Ízletes, tápláló, frissítően szokatlan, de nem furcsa.

Pártatlan Ítészünk (aki ezúttal Kiss-Lukács Balázs volt): 5/5 Finom.

Balázsnak köszönjük a bőbeszédűségét! :D

Összességében ez egy stabil jeles, tessék kipróbálni!

A karmelitatorta

Egyszerű kevert tésztás, könnyű sütemény, néhány különlegesebb alapanyaggal.

Így készült 1840-ben:

Hat tojás sárgáját keverj el egy tálban három tojásfehérjéből készült habbal, adj hozzá negyedfont finomra őrölt cukrot, és keverd egy órán át. Adj hozzá hat latnyi kukoricalisztet, némi finomra vágott citromhéjat, és három lat hámozott, beáztatott, és finomra vágott mandulát. Kenj ki egy tortaformát vajjal, és öntsd bele a keveréket. Két latnyi mandulával szórd meg a tetejét, és lassan süsd meg. Szokás még megszórni porcukorral.

174 évvel később...

Karmelita torta

6 tojás
10 dkg porcukor
10 dkg kukoricaliszt
1 citrom reszelt héja
5 dkg darált mandula (hántolt, pörkölt)
2-3 dkg durvára aprított mandula
kevés vaj

Válasszuk szét a tojásokat. A hat tojássárgáját keverjük habosra a cukorral, majd óvatosan forgassuk bele a három fehérje kemény habját.(Isten ments, hogy egy órán át keverjük!) Hozzáadjuk a kukoricalisztet, a citromhéjat, és a darált mandulát. 20-25 cm-es tortaformát használjunk, azt kenjük ki vajjal, öntsük bele a masszát. A tetejét szórjuk meg a durvára vágott mandulával, majd előmelegített sütőben, közepes hőmérsékleten (180 fok) süssük át. A sütőből kivéve a sütemény tetejét szórjuk meg porcukorral.

Elkészítési idő: kb. egy óra (sütéssel)
Nehézségi fok: 5/2 Nem nehéz, csak kavargassuk óvatosan, nehogy összetörjük a habot!

Eredmény: finom, de kicsit fojtós, szárazabb tészta

Tipp:

Mindenképpen kell hozzá valami, amitől "szaftosabb" lesz: lekvár, öntet, tejszínhab, fagyi... Határ a csillagos ég!


Facebook-oldalunk egyik olvasójától érkezett az alábbi megjegyzés, ezúton is köszönjük Mayának:

"Szerintem ezt sütöm én évek óta körtés-mandulás pitének, tepsiben sima liszttel, 2 vilmoskörtét szoktam a végén belekockázni. Fél zacskó sütőporral van több az én receptemben, az is segít, hogy ne legyen annyira fojtós."

Értékelések:

Ádám: 5/4,5 Nagyon finom, ugyanakkor önmagában kissé száraz tészta. A tortába én mindenképpen tennék mazsolát vagy egyéb szárított gyümölcsöt, hozzá pedig vaníliasodót adnék.

Kata: 5/5 Nem szeretem a száraz piskótákat, de ez mégis ízlett, talán a mandula vagy a kukoricaliszt miatt. Azért a tejszínhab jól esett hozzá!

Szilvi: 5/4 Nagyon jó ízű, de eléggé száraz, valami öntet vagy lekvár, vagy tejszínhab mindenképpen kell hozzá.

Pártatlan ítészünk (aki ezúttal Osváth Zita volt): 5/4,5 Kicsit száraz volt, de egy kis tejszínhab javított rajta, kiegészítette, kihangsúlyozta az ízvilágát.


Összességében erős négyes, tényleg csak a szárazságát kell kompenzálni, és máris egy tökéletes, ízletes süteményt kapunk.

Omlós rostélyos ecetes mártásban

Egy igazán ízletes, laktató, raguszerű egytálétel 1840-ből.


Szokás szerint kezdjük az eredeti leírással:

Rostélyos ecetes szósszal

A rostélyost a szeletekre vágott sárgarépával, petrezselyemgyökérrel, vöröshagymával és némi kakukkfűvel, néhány babérlevéllel és szegfűszeggel tedd bele egy lábasba, egyenlő arányban elkevert vízzel és ecettel öntsd fel, sózd meg, fedd le és párold omlósra. Aztán olvassz zsírt, a rostélyost tedd félre, a levet szűrd le, és a zöldségeket a zsíron párold barnára. Utána adj hozzá egy pár kanálnyi lisztet, hagyd azt is megbarnulni, öntsd fel a lével, és miután jól átfőtt, nyomkodd át szitán, öntsd rá a húsra, hagyd egy kicsit összeérni, és egy kis főtt, hámozott burgonyával főzd össze.

Konyhai nagyüzem a már párolódó hússal

Ebből az alábbi recept született:

Omlós rostélyos ecetes mártásban 4 személyre

80 dkg marharostélyos (hártyázás után)
3-4 közepes sárgarépa
3-4 közepes petrezselyemgyökér
1 nagyobb fej vöröshagyma
2-3 nagy csipet kakukkfű
2 babérlevél
1 teáskanálnyi szegfűszeg (egész)
2,5 dl víz
1 dl borecet
só
1 evőkanálnyi zsír
2-3 evőkanál liszt
4 nagyobb burgonya

Kiinduló állapot

A megtisztított húst egy lábosba tesszük, hozzáadjuk a felszeletelt zöldségeket és a fűszereket, majd felöntjük a vízzel elkevert ecettel. Lefedjük, és lassú tűzön puhára pároljuk. Amikor a hús kívül-belül megpuhult, vegyük ki az edényből, majd a zöldségeket szűrjük le. Vigyázat, a levet is megtartjuk, véletlenül se öntsük ki!
Időközben sós vízben kifőzzük az apró kockákra vágott burgonyát.

Alakul, alakul...

Az eddig használt edényben felolvasztjuk a zsírt, majd beleöntjük a lecsepegtetett zöldségeket, és kissé hagyjuk őket megbarnulni. Hozzáadjuk a lisztet, majd amikor az is megbarnult, felöntjük az ecetes lével. Kicsit összefőzzük, aztán bormixerrel átdolgozzuk, úgy, hogy ne túl sima mártást kapjunk. Beletesszük a húst, hozzáadjuk a főtt burgonyát, megsózzuk és lassú tűzön még főzzük egy kicsit.

A mártás

Elkészítési idő: kb. 2 óra
Nehézségi fok: 5/3 Mivel a marhahússal tudni kell bánni, és mert sokat kell rakosgatni ide-oda a hozzávalókat az egyes fázisokban.

Eredmény: Pikáns, ízletes, laktató egytálétel

Tipp:

Az eredeti receptben szereplő ecetmennyiség soknak bizonyult, ezért írtunk végül kevesebbet a "modernizált" változatba.

A sózást a végére hagytuk, mivel a marhahús igen strapabíró bocskortalppá tud válni, ha nyersen só éri.

Érdemes türelmesnek lenni, mivel a hús közel egy óra alatt sem tűnt puhának, aztán végül mégis olyan lett, ahogyan a nagykönyvben meg van írva.

Ha a hús párolása közben elfő a lé, langyos vízzel pótoljuk, ne hideggel! A hideg víz összekaphatja a húst, és az megkeményedhet.

A babérlevelet és a szegfűszeget érdemes a teatojáshoz hasonló fűszertojásban beletenni, így könnyebb a végén kihalászni őket a léből.


Értékelések:

Ádám: 5/4 A hús finom porhanyósra sült a zöldségek között, a krumpliból, zöldségből álló szószos köret hozzá igen ízletes. Egyszerű, de nagyon finom egytálétel.

Kata: 5/5 Igazán érdekes, közelebb áll a mai ízekhez. Végre egy finom, de mégis MÁS étek. A több szegfűszeg nekem rontott volna az élményen, de így is kellően pikáns lett.

Szilvi: 5/5 Kicsit túleceteztük, elég bele a kevesebb is. A fűszerezést jól eltaláltuk, de a bátrabbak adhatnak hozzá több szegfűszeget. Laktató egytálétel.

Pártatlan ítészünk (aki ezúttal Osváth Zita volt, és talán nem is annyira pártatlan, de most ez van): 5/4,5 Kicsit több só mehet bele, és talán kevesebb ecet is, de mindezek ellenére nagyon ízes volt. Javaslom hozzá a vörösbort!


Összességében ez majdnem színjeles, és meg is érdemli, mert tényleg igazán jóféle étel sikeredett belőle!

Cseh leves szalonnás knédlivel - 2. rész: A leves

Egy egyszerű, ízletes leves maradék húslevesből, zamatos zöldségekkel, 1840-ből.

Az eredeti recept a következőképpen néz ki:

Cseh leves

Néhány sárgarépát, zellert, petrezselyemgyökeret, karalábét, némi fehér káposztát vágj vékony csíkokra, tedd egy lábasban vajra, fedd le, és enyhén párold át, vigyázz, nehogy megbarnuljon. Aztán jóféle húslevessel engedd fel, és tálald felkockázott pirított zsemlével. Adhatsz hozzá néhány kanálnyi Jus-Suppét is.

Szinte pontosan ennek megfelelően jártunk el:

Dolgozik a csapat

Cseh leves 4 személyre

Hozzávalók

3 kisebb sárgarépa

2 fehérrépa

1 kis zellergumó

1 karalábé

1 negyed fehérkáposzta

3-4 dkg vaj

1,5 liter húsleves

só

bors

A zöldségeket gyufaszálra (divatos szóval élve "zsülienre") vágjuk, és egy fazékban a vajon megfuttatjuk, majd lefedjük. Addig pároljuk, hogy átfőjön, de még kicsit ress maradjon. Öntsük fel a húslevessel és forraljuk össze. Ízlés szerint borssal, kevés sóval fűszerezzük. Pirított zsemlekockával, vagy szalonnás knédlivel tálaljuk.

Megjegyzés: a kanálnyi Jus-Suppét nem adtuk hozzá, mivel azt sem tudjuk, mi az - egyelőre, de ami késik, az nem múlik!

Elkészítési idő: kb. egy óra

Nehézségi fok: 5/2, nem bonyolult, de a "zsülienezés" kissé nehezíti a feladatot

Eredmény: egy könnyű, kellemes ízű leves

Tipp:

Természetesen leveskockából készült levest is használhatunk, de ügyeljünk, hogy ne legyen túl intenzív "kockaíze" (esetleg használjunk több vizet), hiszen itt a friss zöldségeknek kell dominálniuk.

Apróra vágott petrezselyemzöldet is adhatunk hozzá az íze és a színe kedvéért.

Párolódnak a zöldségek

Értékelések (leves és knédli együtt):

Ádám: 5/4,5 (knédli nélkül 5/3) Finom zöldségleves, ami önmagában nem túl érdekes, azonban a knédlivel együtt egy igen finom és érdekes ízvilággal rendelkezik.

Kata: 5/4 Könnyű, lágy ízű zöldségleves, a knédli nélkül nem lenne maradandó élmény, de a szalonnás-hagymás levesbetét igazán különlegessé teszi.

Szilvi: 5/4 Jó, de semmi extra, ízletes, de nem különleges. A knédli feldobja és tartalmasabbá teszi.

Pártatlan ítészünk (aki ezúttal Osváth Zita volt, és talán nem is annyira pártatlan, de most ez van): 5/4,5 Nagyon finom volt az előétel. Kicsit hasonlított az egyszerű karalábéleveshez, de nagyon ajánlom mellé a feltálalt szalonnás knédlit.

Jó étvágyat!

Összesítve tehát egy erős "jó" osztályzatot adhatunk a levesnek, kimagasló dicséretek nélkül, és elmondhatjuk, hogy jó, de a knédli nélkül nem feltétlenül áll meg a saját lábán.

Cseh leves szalonnás knédlivel - 1. rész: A knédli

A knédli, vagyis a zsemlegombóc igen népszerű eledel cseh területen, de nem vetik meg Ausztriában sem. Nálunk tán nem annyira népszerű, vadashoz tálalt köreten kívül alig-alig találkozunk vele, pedig, amint a példa mutatja, rejlenek lehetőségek ebben az ételben.


A knédlit egyenesen főételnek ajánlja a recepteskönyv, s csak kísérőnek a húst. Mi pedig levesbetétet csináltunk belőle, és igazán finom lett.

Nézzük az eredeti receptet!

Szalonnás knédli

Végy négy zsemlét, vágd őket kis kockákra, és öntsd fel egy meszelynyi, négy egész tojással elkevert tejjel. Másfélszer negyedfont (kb. 15 deka átszámítva) szalonnát hasonlóan kis kockákra vágva piríts világosra, adj hozzá némi aprított vöröshagymát és zöld petrezselymet, majd add a zsemléhez.

Ezután kb. 3 evőkanál liszttel sűrítsd be a keveréket, hagyd állni egy darabig, aztán két evőkanál segítségével szaggasd forrásban lévő levesbe, esetleg sós vízbe, és főzd át rendesen. Asztalra adáskor a tálra tehetsz füstölt húst vagy füstölt nyelvet is hozzá garnírungnak.

És mi lett belőle?

A megvalósított recept (elvileg 4 személyre, de nagyobb adag lett belőle)

A hozzávalók

4 zsemle
3,4 dl tej
4 egész tojás
15 dkg füstölt szalonna (lehetőleg valódi füstölésű, ne valami füstpácos utánzat)
1 közepes fej vöröshagyma
1 evőkanál apróra vágott petrezselyemzöld
6 púpozott evőkanál liszt

A kész massza, a megfelelő lisztmennyiséggel

Ezekkel a fentiek szerint jártunk el, vagyis, végre egy recept, ahol az eredeti leírás teljesen könnyen használható (nem hiába, ez már 1840-es). Csak a mértékegységekkel kell megbirkózni, utána karikacsapás.


A knédlit Kata előre elkészítette, hogy a közös főzés alkalmával már csak a fő ételekre koncentráljunk. A recept nem tűnik bonyolultnak, és nem is az, ha az ember már főzött zsemlegombócot, esetleg gőzgombócot. A talányt, mint általában ezeknél az ételeknél, a mértékegységek jelentik, esetünkben most éppen a meszely. 
A közeljövőre tervezünk egy külön bejegyzést, amelyet a régi mértékegységeknek szentelünk, így itt csak annyit jegyeznénk meg, hogy a megfelelő átváltás után ehhez a tejmennyiséghez először kevésnek bizonyult a liszt. A csupán 3 kanálnyi liszttel ugyanis a massza túl híg lett, a gombócok szétáztak a főzőlében.
A 6 púpozott evőkanálnyi lisztet többszöri, "kísérleti mennyiségnöveléssel" kaptuk meg. Így már nem főttek szét a gombócok, állaguk könnyű lett, nem túl tömör.
A knédlik a forró vízben szépen megdagadtak, nagyjából negyed óra alatt.átfőttek.

Nagy adag lett az alapreceptből, de egy szem sem veszett kárba: a közös főzést követően tettünk belőle a levesbe, sőt, a csapattagok vittek is belőle haza, de még ezután is jó néhány knédli mosolygott a tálon.

Elkészítési idő: 20-25 perc + egy óra pihentetés + kb. negyed óra a főzés
Nehézségi szint: 5/3, mert érzék kell hozzá, milyen legyen a massza állaga, vagy hogy pont megfelelőre főzzük


Tipp másodlagos felhasználásra: teflon serpenyőben, libazsíron átpirítva, fokhagymás tejföllel lelocsolva is kiváló! Az eredeti recept írja, hogy kínálhatunk mellé füstölt húsokat is, természetesen ez sem elvetendő ötlet. Így ha nem levesbetétként kerül az asztalra, egy filléres, laktató és ízletes egytálétel válhat belőle, ami kiváló a téli estékre.

 (A cinikus blogger megjegyzése: lehet, elég lenne a 3 kanál liszt, és nem tűnne túl soknak a tej, ha a manapság kapható zsemlék leánykori neve nem az volna, hogy "a pék szégyene". Nincs bennük anyag, morzsákból összeragasztott lufik. Kenyérből azonban mégsem lenne igazi a knédli, szóval, maradjunk a 6 kanál lisztnél.)


A folytatásban következik a Cseh leves, amelynek kiváló "bélése" volt ez a knédli. Értékelések a levessel együtt várhatók!