Matrózhús

 A főfogással is maradtunk ez alkalommal Storno Elli (Storno Miksáné Slama Eleonóra) kéziratos receptfüzeténél. Míg a füzet első felében sütemények, torták kerültek lejegyzésre, a második felében sok egyéb érdekességet lelhetünk. Ezek között a receptek között akadt meg a szemünk a "Matrosen Fleisch" tengerész-, vagy matrózhús receptjén. Gugelhupf mellé matrózhús készült májusban a Storno-konyhán.

Az eredeti recept:

Rostélyost sózni, fűszerezni, majd lisztbe mártani. Megsütni/főzni, aztán kivenni. Az edényben vajat olvasztani, azon apróra vágott hagymát, zöldpetrezselymet és a kapribogyót megpárolni és tejszínnel felönteni. Amikor felforrt, kerüljön a húsra, de nem passzírozva.

Így készítettük mi a matrózhúst 2021. májusában:

Csak minimálisan tértünk el  az eredeti recepttől, de az igencsak borsos árú rostélyossal nem mertünk az indukciós főzőlapon kísérletezni, mivel az ingadozó hőfokkal nehéz lenne elkerülni a marhahúsnál könnyedén bekövetkező "bocskorosodási"  folyamatot. Így inkább a sertés legnemesebb részét, a szűzpecsenyét választottuk. Ami, mint később kiderült, remek döntésnek bizonyult.

Hozzávalók:

1 kg sertés szűzpecsenye

2 evőkanál zsír

1 teáskanál vaj

egy kevés liszt

1 közepes méretű vöröshagyma

petrezselyemzöld (mi most a szárított morzsolt változatát használtunk)

10 dkg kapribogyó

2 dl zsírosabb, sűrű tejszín

só

bors

A húst lehártyáztuk, másfél centi vastag szeletekre vágtuk. Sóval, őrölt fekete borssal bedörzsöltük, majd egy órát hűtőszekrényben pihentettük. Amíg a hús pihent, apróra vágtuk a vöröshagymát és kapribogyót. A lisztbe forgatott hússzeletkéket kevés zsiradékon oldalanként pár perc alatt átsütöttük. A hús mennyisége miatt ez több körben történt, a zsiradékot ilyenkor pótolni kellett. Miután kisült az összes hús a serpenyőben megolvasztottuk a vajat, beledobtuk a hagymát. Amikor a hagyma már szép üveges lett, hozzáadtuk a  a petrezselymet és a kapribogyót. Kicsit pároltuk/pirítottuk őket majd a tejszínnel felöntöttük, összefőztük, majd a húst a szósszal tálaltuk. Köretnek egészben főtt újburgonyát tettünk a matrózhús mellé.

Elkészült a matrózhús, amely nemcsak tetszetős, de igazán finom is lett. 

Értékelések:

Pártatlan Ítészünk ezúttal Tóthné Szlavkovszky Mariann volt, aki nem csak a kóstolásban vett részt, de a konyhában is segítségünkre volt.

Dóri: Nem is tudtam, hogy szeretem a kapribogyót! :) Nagyon ízlett a főétel, a hús kellemesen omlós volt, rajta a kapribogyós mártás igazi ízbomba, amivel jól harmonizált a visszafogottabb ízvilágú főtt, petrezselymes burgonya. Köszönöm, jó volt részt venni a főzésben és a kóstolásban is! :) 5/5

Kata: Az egyik legjobb étel amit eddig a Storno-konyhában készítettem. A kapribogyót eredetileg nem szeretem, de ebben a formában nagyon jól illett a többi hozzávalóhoz. 5/5

Mariann: A hús natúr ízét remekül ellensúlyozza a kapribogyós mártás. Különleges az íze, krémes az állaga, ünnepi fogás mellé is bátran ajánlható. 5/5

Gugelhupf - a biedermeier ikonikus édessége

 Itt a hosszú hétvége, így kivételesen a desszerttel kezdjük a legutóbbi menüsorunk bemutatását. Gugelhupf készült a Storno-konyhán, vagyis magyarul kuglóf. A recept Storno Miksáné Slama Eleonóra, Elli receptgyűjteményéből származik, és - ahogy a zárójeles kis megjegyzésben olvashatjuk - egy bizonyos Hauser Tante receptje. 

Az eredeti recept:

28 dkg liszt, 8 dkg zsír, 2 dkg élesztő, 2 tojássárgája, 1 dl tej, valamennyi cukor és só (az élesztőt a tejben felfuttatni és belereszelni)

Láthatjuk, hogy nem egy hosszú recept, de felvetett bizonyos kérdéseket. A cukornak nincs megadva a mennyisége és nem szól a kelesztésről, annak idejéről sem. A zárójeles megjegyzés szerint valamit bele kellene reszelni, de, hogy ez alatt azt érti-e, hogy az élesztőt kellene belemorzsolni a tejbe, vagy az alaprecepthez reszelni valami opcionális hozzávalót, azt nem sikerült megfejtenünk. Azonban ezért szeretjük a Storno-konyhát és a régi recepteket, hogy meglássuk mi sül ki belőle. 

Végül így készült a Guglehupf 2.0, ugyanis az első próbálkozásunk sajnos balul ütött ki.

Hozzávalók

28 dkg liszt

8 dkg zsír

2 dkg élesztő

1,5 dl tej

15 dkg cukor

csipet só

egy kevés zsír és liszt a forma kikenéséhez

porcukor a tálaláshoz

Az élesztőt kevés cukorral fellangyosított tejbe morzsoltuk, majd felfuttattuk. A többi hozzávalót összekevertük és hozzáadtuk az élesztős tejet. A tésztát jól összegyúrtuk majd egy órát kelesztettük. Vagyis kelesztettük volna, ha massza hajlandó lett volna kelni. Csak minimális változás következett be az állagában és méretében egyaránt. A formát zsírral kikentük és liszttel megszórtuk. Előmelegített, 150 fokos sütőben légkeveréssel sült egy jó órát, de a sütési idő változhat a forma függvényében. Mi  kerámia sütőformát használtuk, de a fém sütőformák gyorsabban átforrósodnak, így a tészta is hamarabb átsülhet. A nyers massza mennyisége egy kisebb formába elegendő. Bár sütés közben kicsit kel, így sem szükséges nagyobb sütőeedény.

A végeredmény egy a ma megszokottnál tömörebb, nehezebb, de mutatós kuglóf lett.

Külön értékelés ezúttal nem született, ugyanis egybehangzó véleményként megállapítottuk: A tészta bár finom, nagyon tömör, morzsálódós, aminek jót tenne ha kerülne bele valami kis plusz (csokoládé, citromhéj, mazsola, kakaópor, kinek-kinek az ízlése szerint). 5/3

A fotókat ezúttal is Hadarics Dórának köszönhetjük.  Egresits Anita a saját kezével készített szépséges sütőformájával járult hozzá a kuglóf elkészítéséhez.