Édes és omlós tészta gyönyörű, mélyvörös, csorduló töltelékkel - linzertortát sütöttünk

Az egyik legrégebb óta létező tortaféle receptje következik, amit ma is ismer mindenki, legfeljebb más formában. Lássuk, milyen volt 200 évvel ezelőtt!

Morzsolt linzertorta

Egy deszkára tegyél egy fél font lisztet, ugyanannyi vajat, egy negyedfont hámozott, darált mandulát, egy negyedfont porcukrot, egy citrom reszelt héját, ezt mind morzsold egybe; 3 tojássárgáját és 2 egész tojást egy fél citrom levét add hozzá a keverékhez; oszd két részre, az egyik rész egy kicsit nagyobb legyen, ezt ujjnyi vastagra lapítva tölts ki egy formát, tégy bele lekvárt, és a többi tésztából készült csíkokat rakd rá. Kend meg vízzel, cukrozd meg és süsd szépre.

Az adagon itt nem változtattunk, csak átváltottuk a régi mértékegységeket újakra.

Hozzávalók

25 dkg liszt

25 dkg vaj

12 dkg darált mandula

12 dkg porcukor

1 citrom

5 tojás

gyümölcslekvár / jam ízlés szerint, célszerű fanyarabb ízűt választani

gyümölcs

A cukor istenien rákaramellizálódik a rácsokra

A lisztet és a porcukrot egy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a mandulát és a citrom lereszelt héját, és összedolgozzuk a vajjal. Hozzáadjuk a citromlevet, a három tojás sárgáját és a két tojást. Alaposan összegyúrjuk, amíg tömör, de rugalmas tésztává áll össze. A tésztát osszuk két részre, nagyjából 1/3 - 2/3 arányban, és a nagyobbik részt lapítsuk bele egy vajjal kikent lapos tortaformába vagy pitesütő tálba, úgy, hogy pereme is legyen.

Az így kialakított tésztabölcsőt töltsük meg lekvárral. Tehetünk bele egyéb gyümölcsöt is. (Mi szilva- és málnalekvárt tettünk bele, és egy jó adag ribizlit - saját kertből, fagyasztva.)

A maradék tésztából sodorjunk hurkákat, és rácsosan fedjük be velük a süteményt. A tetejét szórjuk meg kristálycukorral. 180 fokra előmelegített sütőben nagyjából fél óra alatt megsül.

Elkészítési idő: sütéssel együtt bő egy óra

Nehézségi fok: 5/2 ha jól sikerül a tészta (már miért ne sikerülne jól?), gyerekjáték

Tipp:

A méregdrága mandula helyett használhatunk diót is. Mi most vegyesen alkalmaztuk a kettőt, mivel mandulát 10 dkg-os csomagolásban tudtunk venni, és kellett még pár dekányi "kiegészítés".

A töltelék alá szórhatunk zsemlemorzsát vagy darált kekszet, hogy ne ázzon át a tészta - már aki nem szeretné.

Hát nem gyönyörű? Ez már bűn!

Értékelések:

Ádám: 5/5 A tökéletességnek, nem hogy a határát súrolja, maga a tökéletesség ez a sütemény, ízek, illatok, minden tökéletes harmóniában volt egymással. Csak ajánlani tudom mindenkinek kipróbálásra! (Vigyázat: függőséget okozhat!:)

Melinda: 5/4 Az íze fenséges, viszont az állaga már kevésbé sikeredett, érdemes olyan gyümölcsökkel próbálkozni, melyek nem eresztenek annyi levet, illetve használható a töltelék alá egy kis zsemlemorzsa vagy darált keksz.

Szilvi: 5/5* Ádámmal egyetértésben kijelenthetem, hogy ez a sütemény így tökéletes, ahogy van. Nyilván a ribizli leve áztatta el kissé a tésztát, ami így szaftosabb, zamatosabb lett, a kicsorduló, mélyvörös gyümölcs látványa pedig egész egyszerűen szemet gyönyörködtető!

Pártatlan Ítészünk (aki ezúttal Kiss-Lukács Balázs volt): 5/4 Finom, de a ribizli miatt túlságosan savanykás lett.

Összesítve az eredmény egy erős 4,5 - többet is megérdemelne, de ahogy Melinda mondta, kinek a pap, kinek a papné. Ahhoz, hogy ki-ki eldöntse, mit is gondol erről a süteményről, csak azt tudjuk javasolni: tessék kipróbálni!

Ramequins à la Roi tejszínes mártással - mert a böjt a királyokra is vonatkozik

Egy könnyű, kifinomult francia étel à la Roi, avagy királyi módra.



Még mielőtt belevágnánk fejszénket a feladatba, pár szó a ramequins-ről, amely a magyar helyesírás történetébe ramekinként vonult be - már ha hihetünk az internetes főzőoldalak bűnnel teli bugyrainak (ugyanis létezik ebből édes, csokis... hmm...)


A ramekin manapság az a kis porcelántálka, amit nemes egyszerűséggel szuflétálkának is neveznek, mivel leginkább felfújtak (szuflék) és créme brullée-jellegű édességek készítéséhez használják, valamint a mi királyi ramekinünk megsütésére is. Ez az étel nem felfújt, mivel nem tartalmaz felvert tojásfehérjét, mégis felfújódik, mint a képviselőfánk. A tésztája is ahhoz hasonlóan, felfőzéssel készül.

Ramekin tálkák

Utolsó megjegyzés, mielőtt érkezne a recept: egyikünknek sincsenek ilyen tálkái, talán hamarosan beszerzünk párat, most a muffinsütő formát használtuk.


És most, jöjjenek az eredeti receptek, egyenesen 1792-ből:

Ramequins à la Roi

Harminc lat bort és harminc lat vajat egyszer főzz fel, aztán adj hozzá 28 lat lisztet és keverd a tűz fölött addig, amíg egy sűrűbb keveréket kapsz, ami elválik az edénytől, aztán hagyd kihűlni; ekkor 14 tojást keverj hozzá, 8 lat reszelt parmezánsajtot, némi reszelt citromhéjat és szerecsendiót. Papírból készíts kis tálkákat, tölts meg őket a masszával, és úgy negyed óra alatt süsd meg, ne túl nagy lángon.

Tejszínes szósz

Gyúrj össze egy jó darab vajat finomra vágott petrezselyemmel és némi liszttel, önts rá tejszínt (szükség esetén megfelelő a jóféle tej is), főzd fel együtt, és a tűz fölött keverj bele néhány tojássárgáját és némi őrölt szerecsendiót.

A ramekin esetében kb. harmadoltuk a hozzávalók mennyiségét, mivel őrületes adagokat ír elő. Így születtek meg az alábbi receptek:

Ramekin à la Roi

Hozzávalók:

2 dl száraz fehérbor

18 dkg vaj

16 dkg liszt

4 tojás

5 dkg parmezán reszelve

fél citrom reszelt héja

1 teáskanálnyi szerecsendió

A bort egy lábasba töltjük és a vajjal együtt lassú tűzön felforraljuk. Amikor gyöngyözni kezd, levesszük a lángról, és folyamatos kevergetés mellett apránként hozzáadjuk a lisztet. Célszerű habverővel, gyorsan keverni, hogy elkerüljük a csomósodást. Amikor a massza annyira összeáll, hogy könnyen elválik az edény falától, tegyük félre, és hagyjuk kihűlni. Amikor lehűlt, egyesével keverjük hozzá a tojásokat, majd adjuk hozzá a parmezánt, a citromhéjat és a szerecsendiót. Habár az eredeti recept nem említi a sót, egy csipet sosem árt.
A tálkákat - vagy esetünkben a muffinformákat - kenjük ki vajjal, kanállal osszuk szét a masszát (éppen csak a pereméig legyen tele a forma!), és 180 fokra előmelegített sütőben süssük meg. 15-20 perc kell neki, nem lesz aranybarna, hanem egészen világos marad.

Elkészítési idő: a massza lehűlési idejét is beleszámítva legalább másfél óra
Nehézségi fok: 5/3 Az ilyen felfőzős tésztákkal mindig óvatosnak kell lenni, és ne nyitogassuk rá a sütő ajtaját!

Eredmény: önmagában kissé íztelen, de kis mennyiségben is laktató étel. Utóbbi tulajdonságát a sok vajnak és a sajtból származó zsiradékoknak köszönheti.

A készülő mártás, háttérben a szintén készülő levessel (lásd eggyel korábbi bejegyzés)

A mártás

Hozzávalók:

5 dkg vaj

egy maréknyi petrezselyem(zöld)

1-2 ek. liszt

3 dl főzőtejszín

2 tojás sárgája

1 kávéskanálnyi szerecsendió

A vajat az apróra vágott petrezselyemmel együtt tegyük kis lángra, hagyjuk a vajat felolvadni, de csak nagyon rövid ideig hagyjuk rajta párolódni a zöldet. Szórjuk meg liszttel, majd folyamatos kevergetés mellett öntsük fel a tojássárgákkal elkevert főzőtejszínnel. A szerecsendió mellé ide is elkél egy csipet só, sőt, egy pici borsot is tehetünk bele.

Elkészítési idő: 30 perc (aprítással együtt)
Nehézségi fok: 5/1 könnyű

Eredmény: sűrű, kellemesen lágy ízű mártás

Tipp:

Még legalább kétféle fűszert a ramekinbe!

Értékelések:

Ádám: 5/3 A főételnek önmagában nem különnösebben fogott meg, leginkább egy íztelen francia süteményre emlékeztetett. Az öntet sokat dob rajta, azzal együtt fogyasztva egész jó íze lett.

Melinda: 5/3 Ez már kevésbé felel meg az ízlésünknek, legalábbis Magyarországon, az öntet viszont finom volt.

Szilvi: 5/3,5 Azt vártam, hogy a sajt íze erősebben megjelenik majd, ehhez képest eléggé jellegtelennek bizonyult. Ki lehetett érezni a bor zamatát, de ez nem tette különlegesebbé. A mártással jobb volt, de ha még egyszer készítenék ilyet, még pár fajta fűszerrel rásegítenék az összhatásra!

Pártatlan Ítészünk (aki ezúttal Kiss-Lukács Balázs volt): 5/5 Nagyon ízlett, a mártás és a tészta jól kiegészítették egymást.


A fogadtatás tehát vegyes volt, ám inkább a kevésbé jó felé mutat, az átlaga 3,62 - amire egy vajszívű tanár talán adna egy 3/4-et.
Mégis, mivel az alap nem volt rossz, merjük ajánlani az elkészítését, plusz fűszerekkel.