A soproni mákos kalács, avagy a húsvéti mákos bejgli

 

Húsvét alkalmából mákos kalácsot sütöttünk, de nem ám akármilyet! Soproni mákos kalácsot! A recept Müller Ferenc: Sütés utasítások és a "Sempronia"-sütőpor és "Sempronia"-vanillincukor alkalmazása című füzetben jelent meg Sopronban a 20. század elején, még az első világháború előtt. Müller Ferenc az Oroszlán drogéria tulajdonosaként "sajátmárkás" termékeinek népszerűsítésére adta ki a kis receptfüzetet, tekintve, hogy ekkoriban a sütőpor és a vaníliával ízesített cukor használata még újdonságnak számított. Nyilvánvalóan mákos kalácsot már sokkal-sokkal régebb óta sütöttek nálunk is, no de ez a változat sütőporral készül! Hogy mi teszi sopronivá? Valószínűleg az, hogy a benne levő sütőport soproni cég állította elő.

Fotó: Bolodár Zoltán

Az eredeti recept így szól:

Soproni mákos kalács

A gyúródeszkán finoman összegyúrunk 20 dkg vajat, 30 dkg lisztet, 1 egész tojást, 1 tojássárgáját, egy kevés sót, egy tele evőkanál cukrot és utóljára még egy csomag "Sempronia"-sütőport. A tésztát kisodorjuk, az alábbi töltelékkel megtöltve összehengerítjük, tojássárgájával bekenjük és vajjal megkent tepsibe téve forró sütőben megsütjük.

A töltelék: 0,3 liter törött mákot 8 dkg vajban megpirítunk, ezt 1/8 liter tej és 15 dkg mézben feleresztjük, azután 1/2 citrom héját és levét, továbbá mazsolyát adunk hozzá.

Mivel a recept teljesen egyértelműen fogalmaz, mértékegységeket sem kell váltani, nem is változtattunk rajta. Pontosabban: a töltelékből kihagytuk a mazsolát, mert azt nem mindenki szereti a házunk táján, valamint lefeleztük az adagot, és csak egy kis rúdnyi lett a kalács.

Az eredmény: szokatlan módon kissé omlóstészta-jellegű, ugyanakkor ránézésre bejgli. Nagyon gazdag, ízletes, de eléggé könnyen törik a tészta.

Fotó: Bolodár Zoltán

Chocoládé-konfekt – A kopogós-ropogós

Egy ízletes, édes szárazsütemény kávéhoz, teához

Ez a recept a Sempronia sütőpor receptfüzetéből való, szintén a karácsonyi sütemények közül (lásd korábbi bejegyzésünket).

20. sz. Chocoládé-konfekt

¼ kg. lisztet, 1 csomag „Sempronia”-sütőport, ½ kg. cukrot, 10 dkg. finom chocoládét, 9 dkg. vajat, 4 tojást, egy kevés fahéjat és 7 dkg. finomra vágott cukros citromhéjat jól összegyúrunk és ugyan ugy járunk el vele, mint a 18. számmal.

A 18. sz. egyébként az a Vajkonfekt, amit már szintén kipróbáltunk. Az „ugyanúgy járunk el vele” annyit tesz, hogy gyúrás után hűtőbe tesszük, majd úgy egy órányi pihentetés után kinyújtjuk, kiszaggatjuk, 180 fokra előmelegített sütőben megsütjük.

!!!!HIBAÜZENET!!!!

A negyed kiló liszttel és a négy egész tojással a massza minden lett, csak nem gyúrható. Mivel mindenben az eredeti leírás szerint akartunk eljárni, egyben tettük bele a tojásokat, lehet, ha csak a sárgáját használtuk volna, ahogyan az ilyen jellegű tésztáknál szokás, jobb lett volna az állaga. Próbálják ki csak sárgájával, és ha akkor is túl puha, marad a végső megoldás: még egy regiment liszt hozzáadása. A mienk elnyelt vagy 30 dekát, mire használható lett.

!!!!HIBAÜZENET_VÉGE!!!!

Tipp:

A fél kiló cukortól már így is elég édes, nem vesződtünk cukrozott citromhéjakkal.

Érdemes előre megsütni, mert frissen kopogós-ropogós. Másnapra megpuhul, ezt Melinda tanúsíthatja, neki maradt szombatra belőle, nálunk elropogtatta a család még pénteken, az utolsó morzsáig.

Értékelések:

Kata: 5/5 Mmm… Már csak egy tea hiányzik hozzá!

Melinda: 5/5 Egyszerű, csokis, linzerszerű keksz. Ha elkezded, nem tudsz leállni. Érdekessége, hogy a tészta nagyon könnyű marad és ropogós.

Szilvi: 5/5 Jó, édes, kiadós, egy kávét meginnék hozzá!

Pártatlan Ítészünk (aki ezúttal Erdei Szabolcs volt): 5/5 Úgy, ahogy van, jó. Csak egy pohár tej hiányzik hozzá.

Összességében tehát 5-re vizsgázott a süti. Annak ellenére, hogy mindannyian egy kicsit száraznak találtuk, és ittunk volna hozzá valamit, egyikünk sem érezte, hogy ez hátrány volna. Faltuk, ahogy csak kell!

Ezt ettük Adventben

Karácsonyi sütemények – VAJKONFEKT (igen finom)

Ugyan már elmúltak az ünnepek, ez a süti bármikor jól esik, tényleg nagyon finom, ráadásul elkészíteni sem bonyolult.

A Soproni Múzeum adventi programkínálatában került először terítékre az ötlet, hogy bemutassuk, miként, és főleg mit ettek dédanyáink. Készülődés közben jött aztán a gondolat, hogy miért ne süssek egy kis vendégváró sütit a látogatóknak? Természetesen olyan sütit, aminek a receptjét gyűjteményünk egyik kellemesen sárgult lapú füzetkéjéből veszem. Mivel végső soron ebből a hirtelen elhatározásból – valamint a sütemény sikeréből – született a Storno-konyha ötlete, azt hiszem, pont ide kívánkozik ez a recept.

Régente a patikákban nemcsak gyógyszereket és kozmetikumokat lehetett vásárolni, hanem például sütőport is. Ezt a kis kétnyelvű füzetet a soproni Oroszlán Patika (és drogéria) tulajdonosa, Müller Ferenc adta ki, egy „sajátmárkás” termékcsalád, a Sempronia sütőpor és vaníliás cukor népszerűsítésére, valamikor a 20. század elején.

A füzetben külön fejezetet érdemeltek a karácsonyi sütemények, ezek közül választottam ki a 18. számút:

Vaj-konfekt, igen finom.

½ kiló legfinomabb buzaliszthez 25 dkg. habbá kevert vajat, 25 dkg. cukrot és 6 tojássárgáját adunk, egy kevés „Sempronia”-vanillincukorral füszerezzük, ezt egy csomag „Sempronia”-sütőporral jól meggyúrjuk, a tésztát kisodorjuk, formákba vágjuk, egynéhány óráig hüvös helyen nyugodni engedjük és azután megsütjük.

Csakugyan finom, és mint a fenti képen látható, karácsony örömére csillag alakúra szaggattam.

Tipp:

Ha nem akarunk 6 tojást áldozni az ügy oltárán, süssünk fél adaggal! Jó vékonyra nyújtva így is megtölt 3-4 nagyobb tepsit.

A sütőport és a vaníliás cukrot természetesen a „Sempronia” elhagyásával használjuk, bármelyik márka megteszi, az adagok még mindig ugyanazok, mint 100 éve.

Az „egy kevés” vaníliás cukor alatt én egy zacskónyit értettem, és beletettem a fél adagba.

Változtattam kissé a sorrenden is: először a vajat, a cukrot, a tojássárgáját, vaníliás cukrot, sütőport kavartam habosra minden háziasszony legjobb barátja, a kézi robotgép segítségével, a lisztet pedig a legvégén szitáltam bele, amit már kézzel gyúrtam hozzá.

Mivel a sütemény így önmagában is elég édes, nem igényel mázat. Fanyar lekvárral (pl. ribizli) összeragasztva azonban még finomabb lehet. Aki túl édesnek véli, legközelebb reszeljen a tésztába némi citromhéjat, esetleg keverjen bele egy kevés citromlevet.