2014. január 23., csütörtök

Akiknek nyomdokain járunk


Itt az ideje, hogy megemlékezzünk azokról az asszonyokról, akiktől szakácskönyveinket „örököltük”. Anyósok és menyeik következnek.


Storno Miksáné
Sz. Eleonora "Elli" Slama
1892-?

ifj. Storno Ferencné
sz. Anna Ackerler
1861-1925

id. Storno Ferencné
sz. Susanna Langthaler
1814-1875
















Langthaler Zsuzsanna Hartner kéményseprő özvegyeként ment feleségül a náluk segédként dolgozó id. Storno Ferenchez 1848-ban. Az ifjú (csakugyan ifjú, a feleségénél 7 évvel fiatalabb) férj ezzel átvette elhunyt mesterének ügyfélkörét és magára vállalta felesége két gyermekének, Annának és Johann Nepomuknak a nevelését. Négy közös gyermekük is született, közülük csak a két fiú, Ferenc és Kálmán érték meg a felnőttkort.
A kéményseprés jó üzlet volt akkoriban, a család jómódban élhetett volna pusztán ebből is, id. Storno Ferencet azonban mindig is vonzották a művészetek. Autodidakta módon tanult rajzolni, festeni, a század utolsó harmadára már országos hírű művész és restaurátor volt.
Férje egyre fényesebb hírnevéből Zsuzsannának is kijutott, egyre nagyobb tisztelettel említették a „nagyságos Stornoné asszonyt”. Fiaik is művészi pályára léptek, Ferenc festőművész lett, Kálmán pedig építész.
Zsuzsanna német anyanyelvű volt, magyarul tán nem is tudott, vélhetően már az ő birtokában is volt néhány gyűjteményünk szakácskönyveiből.

Családi kép, id. Storno Ferenc rajza
Középen id. Storno Ferenc és felesége,  körülöttük a Hartner gyerekek,
a korán elhunyt Luise Storno és dajkája karján a csecsemő ifj. Storno Ferenc.
A háttérben id. Storno Ferenc fivére, Max Storno.

Ackerler Anna Récényben (ma: Ritzing, Ausztria) született, szintén német anyanyelvű családban. 1880-ban kötött házasságot ifj. Storno Ferenccel, akitől nyolc gyermeke született, három leány és öt fiú.
A fiúk (Ferenc Kálmán, Miksa, Pál, Imre és Gábor) mindannyian művészetekkel kapcsolatos pályára léptek, és folytatták a családi hagyománnyá vált műgyűjtést is. A lányok közül egyedül Margit alapított családot, Luise betegen született, a város fiatalemberei által körüludvarolt Anna pedig igen fiatalon, 21 éves korában elhunyt.
Anna idejében már kétnyelvűvé vált a család. A gyerekek a német mellett a magyart is elsajátították, az iskolában is magyar nyelven tanultak. Az Ackerler család egy része Aczélra magyarosított néven az Alföldre költözött, leszármazottaik ma is élnek.
Anna inkább németül beszélt és levelezett, saját kezével írt receptes könyve is német nyelvű. A címlapot nyilván a férj, a kiváló rajzoló ifj. Storno Ferenc rajzolta.

Stornoné Ackerler Anna kéziratos receptfüzete -
a címlapot ifj. Storno Ferenc díszítette

A salzburgi születésű Eleonora Slama 1917-ben kötött házasságot Storno Miksával, ifj. Storno Ferenc fiával. 1956-ban kelt, saját kézzel írt, rövid önéletrajzában elmondja, hogy apja kereskedő volt, az ő salzburgi üzletében dolgozott férjhez meneteléig, majd Sopronba költözött. Ezt az életrajzot magyar nyelven írta, és saját receptes füzetében is akadnak magyar nyelvű bejegyzések, ami arra utal, hogy egész tisztességesen megtanulta a nyelvet. Az említett önéletrajz egyébként egy kiutazási engedély-igényléshez készült, abból a célból, hogy férjével meglátogathassák a rokonokat Salzburgban. Az engedélyt megkapták, azonban vissza már nem tértek. Halálának időpontja ismeretlen.



Elli gyűjtése lehet az innen-onnan összegyűjtött, cetlikre és különböző füzetlapokra írt receptek gyűjteménye is.



A családról és munkásságukról további információk találhatók ebben a nagyszerű könyvben, amely megvásárolható a Storno-házban vagy a Tűztorony Shopban:

Grászli Bernadett - Kiss Melinda: Egy művészcsalád története



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése