Itt az ideje, hogy megemlékezzünk azokról az asszonyokról,
akiktől szakácskönyveinket „örököltük”. Anyósok és menyeik következnek.
 |
Storno Miksáné
Sz. Eleonora "Elli" Slama
1892-?
|
 |
ifj. Storno Ferencné
sz. Anna Ackerler
1861-1925
|
 |
id. Storno Ferencné
sz. Susanna Langthaler
1814-1875
|
Langthaler Zsuzsanna Hartner kéményseprő özvegyeként ment
feleségül a náluk segédként dolgozó id. Storno Ferenchez 1848-ban. Az ifjú
(csakugyan ifjú, a feleségénél 7 évvel fiatalabb) férj ezzel átvette elhunyt
mesterének ügyfélkörét és magára vállalta felesége két gyermekének, Annának és
Johann Nepomuknak a nevelését. Négy közös gyermekük is született, közülük csak
a két fiú, Ferenc és Kálmán érték meg a felnőttkort.
A kéményseprés jó üzlet volt akkoriban, a család jómódban
élhetett volna pusztán ebből is, id. Storno Ferencet azonban mindig is
vonzották a művészetek. Autodidakta módon tanult rajzolni, festeni, a század utolsó
harmadára már országos hírű művész és restaurátor volt.
Férje egyre fényesebb hírnevéből Zsuzsannának is kijutott,
egyre nagyobb tisztelettel említették a „nagyságos Stornoné asszonyt”. Fiaik is
művészi pályára léptek, Ferenc festőművész lett, Kálmán pedig építész.
Zsuzsanna német anyanyelvű volt, magyarul tán nem is tudott,
vélhetően már az ő birtokában is volt néhány gyűjteményünk szakácskönyveiből.
 |
| Családi kép, id. Storno Ferenc rajza Középen id. Storno Ferenc és felesége, körülöttük a Hartner gyerekek, a korán elhunyt Luise Storno és dajkája karján a csecsemő ifj. Storno Ferenc. A háttérben id. Storno Ferenc fivére, Max Storno. |
Ackerler Anna Récényben (ma: Ritzing, Ausztria) született, szintén
német anyanyelvű családban. 1880-ban kötött házasságot ifj. Storno Ferenccel, akitől
nyolc gyermeke született, három leány és öt fiú.
A fiúk (Ferenc Kálmán, Miksa, Pál, Imre és Gábor)
mindannyian művészetekkel kapcsolatos pályára léptek, és folytatták a családi
hagyománnyá vált műgyűjtést is. A lányok közül egyedül Margit alapított
családot, Luise betegen született, a város fiatalemberei által körüludvarolt Anna
pedig igen fiatalon, 21 éves korában elhunyt.
Anna idejében már kétnyelvűvé vált a család. A gyerekek a
német mellett a magyart is elsajátították, az iskolában is magyar nyelven
tanultak. Az Ackerler család egy része Aczélra magyarosított néven az Alföldre
költözött, leszármazottaik ma is élnek.
Anna inkább németül beszélt és levelezett, saját kezével írt
receptes könyve is német nyelvű. A címlapot nyilván a férj, a kiváló rajzoló
ifj. Storno Ferenc rajzolta.
 |
| Stornoné Ackerler Anna kéziratos receptfüzete - a címlapot ifj. Storno Ferenc díszítette |
A salzburgi születésű Eleonora Slama 1917-ben kötött
házasságot Storno Miksával, ifj. Storno Ferenc fiával. 1956-ban kelt, saját
kézzel írt, rövid önéletrajzában elmondja, hogy apja kereskedő volt, az ő salzburgi
üzletében dolgozott férjhez meneteléig, majd Sopronba költözött. Ezt az
életrajzot magyar nyelven írta, és saját receptes füzetében is akadnak magyar
nyelvű bejegyzések, ami arra utal, hogy egész tisztességesen megtanulta a
nyelvet. Az említett önéletrajz egyébként egy kiutazási engedély-igényléshez
készült, abból a célból, hogy férjével meglátogathassák a rokonokat Salzburgban.
Az engedélyt megkapták, azonban vissza már nem tértek. Halálának időpontja
ismeretlen.
Elli gyűjtése lehet az innen-onnan összegyűjtött, cetlikre és különböző füzetlapokra írt receptek gyűjteménye is.
A családról és munkásságukról további információk találhatók ebben a nagyszerű könyvben, amely megvásárolható a Storno-házban vagy a Tűztorony Shopban:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése