Sajtszuflé, amit böjtben is bátran tehetünk az asztalra

Mire észbe kaptunk, elszaladt a fánk szezon, így olyan ételt kerestünk, amit böjt idején is készíthetünk.  Az 1900-ból származó, Marie Forstinger féle Soproni szakácskönyvben (Oedenburger Kochbuch) olvasható a recept, s az utolsó sorában szereplő "Fastenzeit" megnyugtatásunkra szolgált, hogy bizony, ez böjtben is bátran fogyasztható fogás.

A szuflénak, vagyis magyarul a felfújtnak kicsit félve álltunk neki, kényes ételfajta, és bevalljuk, eddig nem túl sok tapasztalatra tettünk szert a készítésében. De mindent el kell kezdeni egyszer...

Az eredeti recept: 

 Parmezánsajt szuflé papírtokban

(vagy kapszulában. vagy burokban - a szerk.) 

Négy teli főzőkanál lisztet négy lat vajat, némi sót, 4 lat lereszelt parmezánsajtot és egy meszely tejszínt lassú tűzön összekeverünk és addig főzzük amíg szép sima tészta lesz. Amikor a tészta elkészül hozzákeverünk 7 tojássárgáját és és a 7 tojás habbá vert fehérjét. Ezt a masszát papírtokba töltjük, és a kapszulákat parmezánsajttal bevonjuk?/megszórjuk, egy tepsibe állítjuk, megsütjük és amikor elkészült egy tálcára tesszük. Ezt a szuflét böjtben tányér helyett* is adhatjuk.

A mennyiségeket mi arányosítva csökkentettük, így 14 db kis felfújtunk lett (2,5 cm magas, 6 cm széles talpátmérőjű formákat használva).

Hozzávalók:

2 púpos evőkanál liszt

5 dkg vaj

5 dkg reszelt parmezán a tésztába + 2 dkg a szóráshoz

2 dl főzőtejszín

4 db tojás

só

Egy kisebb lábasban a lisztet, vajat, sajtot, tejszínt és egy pici sót kis lángon, folyamatos kevergetés mellett addig melegítettük, míg szép sima massza lett. Visszahűtöttük szobahőmérsékletűre, hozzákevertük a szétválasztott tojások sárgáját, majd a kemény habbá vert fehérjét is óvatosan beleforgattuk.

 Ez idő alatt már előmelegítettük a sütőt kb. 200 fokra (a sütő típusának függvényében ez eltérhet).  

A  papírtálkákat két kanál segítségével félig megtöltöttük a tésztával, majd tepsibe sorakoztattuk, tetejüket még egy kis reszelt parmezánnal megszórtuk és a forró sütőbe tettük. 

20 perc után amikor a már szépen feljöttek, kipúposodtak a formából, tűpróbát végeztünk - ami nem volt a legjobb ötlet, mivel ezt követően a felfújtak kissé összeestek (bár legalább biztosak lehettünk benne, hogy átsültek). 

A sütőt felvettük 230 fokra és pár percig még sütöttük, amíg szép aranyszínűek lettek.

Nos, a parmezánsajt szuflé a fotózást követően, azon melegében, pillanatok alatt elfogyott, a munkatársaink pedig lelkesen kérdezgették, hogy mikor tesszük ki a receptet. Igaz, a papírból nem jön ki könnyen és szépen, de annyi baj legyen. Talán legközelebb kipróbáljuk, hogy olvasztott vajjal kissé kikenjük a formákat...

Nagyon könnyű, nagyon ízes finom falatok, csak azt bánjuk, hogy nem a teljes adagnak ugrottunk neki!

*azaz a papírkapszulákban is tálalhatjuk kistányér helyett. Köszönjük Dr. Németh Ildikónak a recept fordításában/értelmezésében nyújtott segítségét.

Fotókért köszönet Hadarics Dórának.