Mézeskalács 2.0
(A fenti mennyiségeket feleztük, így körülbelül egy nagy tepsi lett.)
25 dkg rozsliszt + amennyit még gyúráskor-nyújtáskor felvesz
12,5 dkg cukor
6 evőkanál akácméz
2,5 dl tej
2 db szegfűszeg megtörve
3/4 evőkanál őrölt fahéj
1/2 kávéskanál szódabikarbóna
1/2 kávéskanál sütőpor
1 tojásfehérje a lekenéshez (elhagyható)
Dió, mandula a díszítéshez (elhagyható)
Először a szegfűszeget mozsárban megtörtük. Majd a száraz hozzávalókat összekevertük, a keverékhez adtuk a tejet és a mézet. A masszát összegyúrtuk, némi plusz liszt hozzáadásával.
Mivel a recept azt írja, hogy összekeverni és sütni, mi sem pihentettük, nyújtás után kiszaggattuk, dióval, mandulával díszítettük, tojásfehérjével lekentük és 180 fokos sütőben megsütöttük.
A rozslisztnek köszönhetően gyönyörű aranybarna színű mézeskalácsunk lett. Viszont az állaga... No, az leginkább a betonra hasonlít. Szakácsnőnk férje egy falat után ehetetlennek nyilvánította, sajnos véleményével nincs egyedül. Lehet, hogy a pihentetés hiánya, vagy egyéb miatt, nem tudjuk, egyenlőre reménykedünk benne, hogy a fémdobozban megpuhul. Ha nem, az se baj, mert szép és finom az illata, karácsonyfadísznek akkor jó lesz.
A süteményfotókat köszönjük Balassa Krisztának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése