A nagy visszatérés

Némi szünet után újra a konyhában a csapat! Előbb azonban...


Múzeumi kreatív csapatunk nemcsak főzni szokott, hanem újabban az Ars Historica néven alakult Társulat égisze alatt is nyüzsög. A Társulat célja, hogy rendhagyó formában, drámajáték keretében adjon át hiteles ismereteket a nagyérdeműnek akár a 17. században szokásos peres eljárásokról, akár a Storno család mindennapjairól.

Az Ars Historica Társulat

Polgári históriák címmel mutattuk be végül szeptember 20-án, a Kulturális Örökség Napjain kedvenc kéményseprő családunk mindennapjait, ezt az előadást pedig Advent idejére átdolgoztuk karácsonyi témára. 1896-ban járunk!

Hogy miért is fontos ez most nekünk? Nos, azért, mert az egyik párbeszéd során ifj. Storno Ferencné, Anna asszony megbeszéli a házvezetőnővel, Brunnernéval, milyen menüvel várják a baráti házaspárt, Zettléket vacsorára. A szöveg megírásakor eleve olyan ételeket választottunk, amelyeket szándékunkban állt megfőzni is. Igaz, kicsit hamarábbra terveztük, mint ahogyan végül sikerült sort keríteni rá.

Nézzük az ebédlőben játszódó jelenetet, amelyből kiderül, mit is főztünk december 22-én!


Ebédlő

(A család reggelizik. Stornoné teát tölt, Ferenc Soproni Hírlapot olvas. A cseléd levelet hoz Annának.)

ANNA: Ferenc, tegye már le a napírmányt! Zettl uraság és a neje írt, hogy ma ellátogatnának hozzánk estére, ünnepet köszönteni.

FERENC: Ez jó hír, hiszen régóra várjuk, hogy szerét ejtsék. Apám sajnálni fogja, hogy nem volt idehaza.

ANNA: Mit tervezett mára, Ferenc?

FERENC: A műteremben dolgozom a fertőfehéregyházi kápolna oltártervén.

ANNA (a gyerekek felé): Szépen idd a teát, Miksa, ne szürcsöld! (Visszafordul Ferenchez) Ebédre hazajön?

FERENC: Nem, küldesse csak utánam Terézzel! Délutánra megjövök.

ANNA: Gusztáv és Irma bizonyosan maradnak vacsorára is. Majd megbeszélem Brunnernével, mit tálaljunk.

FERENC: Tegye, Anna, és üzenje meg Zettléknek, hogy felettébb várjuk őket. Nézzen utána annak is, hogyan halad a gyermekek taníttatása.

(A gyermekek bánatosan összenéznek. Közben Ferenc feláll, a cseléd felöltőt, kalapot, sétapálcát hoz.)

FERENC: Uzsonnára megjövök, Anna, Isten áldja.

ANNA: Istan áldja! Az ebédet majd küldöm.

(Ferenc el.)

ANNA (a gyermekekhez fordulva): Most menjetek, játszhattok, amíg megjön Miklós tanító úr.

(Gyermekek vidáman el a Barna szoba felé.)

ANNA: Brunnerné! Jöjjön, kérem!

BRUNNERNÉ (belépve): Igen, asszonyom?

ANNA: Vegye elő anyósom Kochbuchját! Vendégeink lesznek vacsoraidőben.

BRUNNERNÉ: Kik jönnek, asszonyom?

ANNA: Zettl uraság és a kedves felesége, Irma asszony.

BRUNNERNÉ: A gyermekek is jönnek?

ANNA: Róluk nem esett említés a levelükben, így azt vélem, nem.

BRUNNERNÉ: Akkor a kicsinyekre nem kell külön főzetni. Mire gondolt, asszonyom, mivel fogadjuk a vendégeket?

ANNA: Mivel ez egy baráti est, nem kell több tállal minden fogásból, de nem is szeretnék szégyenben maradni szeretett barátaink előtt.

BRUNNERNÉ: Láttam valahol, asszonyom, ebben a könyvben egy ecetes szósszal készült rostélyos receptúrát. Megtisztelhetnénk ezzel Zettl uraságot. Van is az ő jóféle ecetjéből a spájzban...

ANNA: Ez egy kiváló ötlet, Brunnerné! Az jutott eszembe, Irma felettébb kedveli a cseh levesünket, kiváltképp szalonnás knédlivel. Levesnek főzessen azt!

BRUNNERNÉ: És mi legyen az édesség a vacsora végére? Egy könnyű kis francia krémet tálaljunk?

ANNA: Nem, nem. Van egy igen ízes tortaleírásom a saját, kézzel írott receptjeim között, a karmelitatorta. Ezt magam fogom elkészíteni. Mondja meg a szakácsnénak, desszertre ne legyen gondja!

BRUNNERNÉ: Nyugodjék meg, asszonyom! Gondom lesz rá, hogy ne maradjunk szégyenben Zettlék előtt!

(Anna el.)

Az ünnepi asztal

Szereplők (a teljes gárda):

ifj. Storno Ferenc - Osváth Ádám
neje, Anna asszony - Kuslics Katalin
Brunnerné, házvezetőnő - Krammerhofer Szilvia
Miksa úrfi, Ferenc úrék fiacskája - Balla István
Anna kisasszony, Ferenc úrék leánykája - Garád Tímea
Hilda, cselédlány - Kuslics Ágnes
Teréz, cselédlány - Osváth Zita
Miklós, házitanító - Balla Zoltán
Zettl Gusztáv - Preidl Mihály
neje, Irma asszony - Prekker Katalin
Anton, Miksa úrfi pajtása - Preidl Márk

Szövegkönyv: Kuslics Katalin

A fotókért köszönet illeti Balla Barnáné Klárit, a Társulat hivatalos fotográfusát!

Még egyszer, régiesben

Megjegyzés:
A vendégségbe érkező Zettl Gusztávnak ecet- és likőrgyára volt Sopronban, valamint ő maga is foglalkozott műgyűjtéssel. Ifj. Storno Ferenc gyermekkori jó barátjaként gyakran látogatták egymást. A Zettl-Langer Gyűjtemény ma is a leszármazottak tulajdonában van, a Balfi utca 11. szám alatt látogatható.


Mindezek után már csak egy dolog van hátra: a bejelentés, miszerint hamarosan JÖN JÖN JÖN a legutóbbi főzőcskéről szóló bejegyzések sora!