Ünnepváró poszt-sorozatunk első részében egy különleges levesbetétet ajánlunk olvasóink figyelmébe. A leves a 19. század folyamán vált a főétkezések elmaradhatatlan fogásává, és éppen azért, mert még akár több fogás is követhette, a könnyebb levesek váltak népszerűbbé. Azonban a húsleves elképzelhetetlen levesbetét nélkül, így igen sokféle gombócot, galuskát készíthettek bele, illetve német- osztrák területen volt igen elterjedt a Schöberl.
Első találkozásunk a Scöberllel Storno Miksáné Slama Eleonóra szakácskönyvét feldolgozva történt. A Hirnschöberl elnevezésű receptből a velőt még értettük, de a Schöberl-t??? Tehát új feladat: kideríteni miféle étel ez.
Röviden egy sós piskótaféle tészta, amit - mivel nagyon gyorsan szétázik - közvetlenül tálaláskor tettek a levesbe. A Schöberlnek nagyon sok változata ismert: készülhetett szalonnakockákkal, reszelt sajttal, velővel... Határ a csillagos ég. A lényeg, hogy ezeket az adalékokat akkor tették bele, amikor már félig megsült, így nem süllyedtek a tészta aljára. A kész Schöberlt rombusz- vagy négyzetalakú darabokra vágva adták az asztalra.
Amit mi itt bemutatunk, egy alap-Schöberl recept, minden plusz ízesítés nélkül. Elisabeth Stöckel: Polgári konyha, vagyis a legújabb osztrák szakácskönyv a művelt középosztályból való polgár családoknak című, 1840-ben megjelent szakácskönyvében jelent meg, és a kötet ezen felül még kilenc(!) különféle Schöberl-receptet tartalmaz.
Eredeti recept:
Kaiser-Schöberl, vagyis Császár-Schöberl
12 deka vajat jó habosra felkeverünk, 3 kanál hideg tejet egyesével hozzákeverünk, 6 tojássárgáját és egy csipet sót is hozzáadunk; amikor már szép sima, a 6 tojás habbá vert fehérjét 16 deka liszttel együtt belekeverjük a masszába. Itt nagyon kell vigyázni, nehogy a hab összeessen. Vajjal alaposan kikent, belisztezett lapos tepsibe öntjük úgy, hogy körülbelül ujjnyi magasan álljon a massza, és közepes hőfokon megsütjük, kiborítjuk egy deszkára és hagyjuk kihűlni. Ízlés szerinti formára vágva vagy kiszúrva a levesbe adjuk. Érdemes közvetlenül a tálalás előtt beletenni, mert nagyon sok levest felszív, és túl puha lesz. Bármely kedvelt levest gazdagíthatjuk vele.
Mivel mi csak kóstoló adagot készítettünk, feleztük a hozzávalókat. Receptünk így alakult:
Hozzávalók
6 dkg puha vaj2 ek. tej3 tojás, szétválasztva8 dkg lisztsó
Mindenben az eredeti recept leírása szerint jártunk el, vagyis a vajat alaposan elkevertük a tejjel, majd a tojássárgákkal is. A tojásfehérjéket habbá vertük, majd óvatosan beleforgattuk a vajas keverékbe, és hozzáadtuk a lisztet is. A kikent tepsibe öntöttük, és 160 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütöttük. Mivel az ünnepekre készülődve választottuk ezt az ételt, most nem felkockáztuk, hanem csillag alakú sütikiszúróval vágtunk ki belőle formákat, így tettük a húslevesbe.
FONTOS!!! Nem tudjuk, mi lehet az oka, de az alapos vajazás-lisztezés ellenére is csúnyán beleragadt a tepsibe, így mindenképpen ajánljuk a sütőpapír használatát!
A végeredmény talán kicsit szokatlan érzetet kelt a lében ázdigáló piskótával, de kiadóssá teszi a legegyszerűbb leveseket is, és látványnak sem utolsó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése